TISZATENYŐ 2011.
Bevezetés
A község települési Környezetvédelmi Programja szerint a környezetvédelem alapvető célja a meglévő környezeti értékek megóvása, a környezeti károk megelőzése. Lényeges a környezetet károsító hatások korlátozása, megszüntetése, illetve a kialakult környezeti károk felszámolása, a megfelelő környezeti állapot helyreállítása.
A települési környezetvédelmi program kiindulási alapja éppen ezért a megoldandó környezeti problémák azonosítása volt.
A problémák feltárásával párhuzamosan meghatározásra kerültek azok okai is abból a célból, hogy meg lehessen keresni a leghatékonyabb megoldásokat, és hogy a megelőzés elve érvényesíthető legyen.
Egy-egy szakterületen együtt kell látni az okokat, a hatótényezőket (a környezet állapotát), a problémákat, a célokat és a megoldási lehetőségeket, feladatokat is.
Helyzetértékelés
A helyzetértékelés célja:
-
meghatározni és értékelni a település természeti és környezeti erőforrásait, azok jelenlegi állapotát,
-
felmérni a már meglévő különböző szakmai és szakági koncepciókban, és programokban megfogalmazott környezetminőségi igényeket, elvárásokat,
-
feltárni azokat a környezeti feltételeket és összefüggéseket, melyek a település környezetvédelmi céljai és jövőképe alapján konkretizálhatók.
A helyzetértékelés során alkalmazott munkamódszer
Az értékelésben fontos szerepet kaptak a településre elkészült terület-, gazdaság-fejlesztési koncepciók, tervek.
Az érintett helyzetelemzésben a szakhatóságok, szervek összesített értékelése, javaslata is teret kapott.
Levegőtisztaság, levegővédelem
A levegőtisztaság tekintetében aktív és passzív védelemről beszélhetünk. Az aktív védelem a szennyező anyagok keletkezésének megakadályozását, illetve, ha az nem kerülhető el, akkor annak minimalizálását jelenti.
A légszennyezés folyamata:
-
emisszió (kibocsátás),
-
transzmisszió (terjedés, változás),
-
immisszió (környezeti levegőminőség) részszakaszokra bontható.
-
Emissziós helyzetkép (szennyező anyag kibocsátás)
A településen levegőterhelést okozó ipari létesítmények, illetve természeti képződmények nem találhatók. A porképződéssel, szmog-terheléssel a település méretéből adódóan nincsen jelentősebb probléma.
Lakosság okozta légszennyezés
A lakosság légszennyezése leginkább a fűtéshez tartozik.
Ezek a kibocsátások nem mérhetők, jelenleg becsült adat nem áll rendelkezésre.
A lakosság egyéb légszennyezései közül az esetenkénti kerti hulladékok és az avar nyílt téri égetését kell megemlíteni.
A közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról szóló 25/2005. (XII.2.) számú rendeletével módosított 8/2004. (III.3.) önkormányzati rendeletét az Önkormányzat Képviselőtestületének 6/2008. (V.30.) számú rendelete módosítja.
Közlekedés okozta légszennyezés
Légszennyezésre kedvezőtlenül leginkább a településen áthaladó 4629-es jelű összekötő közlekedési út forgalma van hatással.
A 4629- es jelű összekötő út forgalmi adatai 2007. évre vonatkozóan az országos közúthálózati nyilvántartás szerint:
Célállapot és távlati feladatok levegővédelem szempontjából
-
Porszennyezések csökkentése a települési zöldfelület növelésével, a meglévő belterületi földutak leburkolásával, belterületi közlekedés szabályozásával.
-
Környezeti levegő minőségének javítása földgáz tüzelés arányának növelésével, tarló,- avarégetések tilalmával.
-
Biológiai eredetű légszennyezők mérséklése gyommentesítéssel, parlagfű irtással.
-
Környezetszennyező illegális tevékenységek felszámolása.
-
Talaj eredetű porterhelés csökkentése a környezetbarát mezőgazdasági technológiával, megfelelő talajhasznosítással, vetésszerkezet jó megválasztásával.
Felszíni vizek
A település közigazgatási területén öntözőcsatorna nem létesült. Egyedüli jelentősebb öntözőcsatorna, mely a térségben húzódik az a Nagykunsági főcsatorna.
A település területe az Alcsi-Tenyő-Kengyel belvízvédelmi öblözethez tartozik, fő befogadója a Tisza. A település közigazgatási területén a Mezőtúri Vízgazdálkodási Társulat kezelésében levő Andrási belvízlevezető csatorna húzódik.
Felszín alatti vizek
A talajvizek környezeti állapota
A vizsgált területen a talajvizes összletben regionális nyomás-, illetve vízszintsüllyedés nem mutatható ki.
A talajvizek minőségét a rendelkezésre álló csekély adatmennyiség, valamint a víztérnek a hidrometeorológiai viszonyok változására való gyors reagálása miatt igen nehéz minősíteni.
Belterületeken a talajvizek csaknem kivétel nélkül jelentősen szennyezettek. Sok esetben 200 mg/l fölötti a nitrát-tartalom, 50-70 mg/l a KOIps. Az összes oldott anyag nem ritkán 3000-5000 mg/l. A bakteriológiai vizsgálatok gyakran fekális eredetű szennyeződést jeleznek.
Külterületeken helyenként még ivóvíz minőségű talajvizek is feltárhatók.
Mivel a talajvizek jelentik a mélységi vizek utánpótlásának bázisát, azok állapotának jobb megismerése és a további szennyezések visszaszorítása kiemelt feladat.
A talajvizek állapotára információs alapul szolgál a 04/1 hrsz-ú hulladéklerakó-telepen üzemelő három 1-2-3. számú talajvízfigyelő-kútból vételezett talajvíz-minták 2004. évi vizsgálati adatai.
Vízkivételi és vízbeszerzési jellemzők
A település belterületén csak ivóvízellátás céljából történik vízkivétel. Az ivóvíz ellátási jellemzőket a 2.2./, ?A települési környezet művi elemeinek és infrastrukturális rendszerének állapot jellemzői? című alfejezetnél ismertetjük.
Szennyvíz bevezetési helyek
A településen szennyvízkibocsátó ipari és mezőgazdasági üzem nem működik. Jelenleg nem kiépített a szennyvízcsatorna-hálózat.
Célállapot és távlati feladat
Célállapot a település bel- és külterületén a talaj és talajvíz, a települési környezet művi elemek fokozott védelme, hosszabb időtartamú belvizes időszakban esetlegesen bekövetkező környezeti károsodások teljes kivédése, illetve elkerülése.
A célállapot megteremtése érdekében megfogalmazott távlati feladatok:
-
A felhagyott szeméttelep rekultiválása.
-
A szennyvízcsatorna hálózat távlati kiépítése, a közös szennyvíztisztító telep létesítése.
-
A szennyvízcsatorna hálózat kiépítését követően a házi-szennyvíz aknák fokozatos felszámolása.
-
Belterületi csapadékvíz elvezető-csatorna hálózat teljes kiépítése, a meglévő korszerűsítése.
Föld (talaj) védelem
Területi adatok
Belterület: 122 ha
Külterület: 2.237 ha
Összes terület: 2.359 ha
Terület megoszlás hasznosítás szerint:
Szántó 2074 ha
Kert –
Szőlő –
Gyep (legelő) 12 ha
Rét –
Mezőgazdasági terület 2087 ha
Erdő 26 ha
Nádas –
Halastó 0.7 ha
Termőterület 2114 ha
Kivett 121 ha
Mindösszesen: 2235 ha
Talajok, fizikai talajféleségek
Uralkodó talajtípus a réti csernozjom, fizikai talajféleség vályog és agyagos vályog.
A sztyeppesedő réti szolonyec szikes talaj területe nem számottevő (kb. 2 %), fizikai félesége agyag.
A talajok védelmét veszélyeztető jellemző környezeti, befolyásoló hatások:
-
talajok savanyosodása, a meszezés hiánya,
-
a fő és mellék útvonalakban a fák és cserjék hiánya, abból eredő deflációs hatás,
-
a szerves trágyázás elmaradása, talajszerkezet romlása,
-
az illegális szennyvíz leürítés, szikkasztás,
-
a külterületen a 045/1, 045/4 hrsz. alatt üzemelő sertéstelep hígtrágyájának a nem szakszerű elhelyezése és hasznosítása.
A település belterületén a talajokat érintő, terhelő hatásokat a lakó ingatlanoknál lévő nem zárt rendszerű, zömmel földmedrű szennyvíz-gyűjtő aknákból leszivárgó szennyvizek okozzák.
Talajvédelem célállapota és távlati feladatok
-
talajtípusra alapozott talajhasználat, vetésszerkezet,
-
szerves trágya és meszezés előtérbe helyezése,
-
költségtakarékos talajművelés, deflációs hatás csökkentése,
-
a műtrágyázás és növényvédelem mérséklése,
-
szennyvízcsatorna hálózat megépítését követően a földmedrű és nem zárt rendszerű házi szennyvízgyűjtő aknák felszámolása,
-
bel- és külterületekre kiterjedő hatékony belvízvédelem, vízgazdálkodás,
-
az illegális szennyvizek külterületeken történő leürítésének teljes mértékű felszámolása,
-
másodlagos szikesedési folyamat csökkentése, illetve bekövetkezésének megelőzése,
-
kis adagú meszezés és talajszerkezet javítás,
-
tájközpontú növénytermesztés és állattartás, ökológiai (biológiai) gazdálkodás előtérbe helyezése.
Élővilágra, és természet- és tájvédelemre vonatkozó célállapot és távlati feladatok
Tiszatenyő térségének meghatározó tájképi elemei a véderdő foltok és a mezsgyéken végighúzódó fasorok. Ezeknek a faállományoknak a túlnyomó része tájidegen fajszerkezetű. Az állományok egy része már elérte azt a kort, amikor esedékes lehet a levágatásuk. A dűlőutak mentén, árokpartokon és a mezsgyéken jelentős a feltehetően illegális fakivágás. Ez utóbbi főleg akácosokat érint, amelyek természetes úton újulva fokozzák a lágyszárú növénytársulások további degradációját.
A természeti és tájképi értékek gazdagítása, illetve a jelenlegi állapot további romlásának megakadályozása érdekében meg kell óvni a mezsgyék és egyéb kivett művelési ágú területek és erdőfoltok élőlény együtteseit.
Az állapot javítását a jövőben vágásra kerülő faállomány hazai fajokkal történő lecserélésével lehet elérni. A véderdők és széles mezsgyék szántókkal érintkező részein célszerű olyan őshonos, de ellenálló cserjefajokat telepíteni, mint a kökény, fagyal, galagonya stb.
Fontos feladat a mezsgye jellegű élőhelyek megóvása és az illegális elszántások megakadályozása, amit a széles mezsgyéken azok érintkezési sávjában cserjék telepítésével lehet elérni. Alkalmas helyeken, főleg, ha a sávok lefutása úgy pozícionált, hogy a szántóra gyakorolt árnyékoló hatás nem okoz különösebb problémát fasorok telepítése és felújítása is célszerű.
A település belterületén a viszonylag szűk utcasorok miatt, és tágasabb közterületek hiányában, továbbá a település struktúrájából adódóan nem lehet szó jelentősebb parkosításról, illetve zöldterület bővítésről. Törekedni kell viszont a meglévő lehetőségek hatékonyabb kihasználására. Főleg a peremterületek rendbetétele és fásítása kínál lehetőséget ebben a tekintetben.
Ivóvízellátás, vízvezeték hálózat
A település kiépített ivóvízhálózattal rendelkezik. A vízellátás helyi vízmű kutakról történik.
A kutak főbb adatai:
Helye Talpmélység Kat.szám Vízhozam
-
sz. vízműtelep -370 fm B-7 250 l/p
-
sz. vízműtelep -383,3 fm B-11 250 l/p
-
A jelenlegi kutak a távlati kb. 50 m3/d többletfogyasztást el tudják látni.
Ivóvízvezeték rendszere körvezetékes, állapota közepesen jó.
Gerincvezeték hossza: 9,2 km
Bekötővezeték hossza: 4,8 km
Anyaga: Azbesztcement, KM PVC
Éves vízfogyasztás: 45.504 m3
Fogyasztói létszám: – lakossági 668 db
– közületi 18 db
Távlati fejlesztések, főbb feladatok
-
Meglévő gerinchálózat felújítása, AC vezetékek cseréje, (ivóvízhálózat korszerűsítése)
-
Korszerű vas, mangán-ammónia és szerves anyag mentesítő technológia kialakítása,
-
Egy db tartalék kút fúrása.
A település helyi vízellátó rendszere a távlati fejlesztési javaslatok és feladatok végrehajtásával hosszabb távon biztosítja a település ivóvízellátását.
Csatornázási állapot
-
Szennyvízcsatorna hálózat, szennyvíztisztítás
Jelenleg csatornahálózat nincs kiépítve. A településen egyéni ingatlanon belüli szennyvízgyűjtő rendszer van, ürítés szippantásos rendszerű.
A település Kengyel községgel közösen pályázott egy szennyvíztelep megépítésére. Tervek elkészültek, a tervezett szennyvízelvezető csatornarendszer egy ütemben fog megépülni.
-
Csapadékvíz ? elvezetés
A csapadékvíz gyűjtő és elvezető csatornahálózat hossza 13.150 fm, melyből 150 fm burkolt, 500 fm fenékbetonozású. A hálózat gravitációs jellegű, egy része felújított, kikotort, mélyített.
A műtárgyak megfelelő átmérőjűek, takarításuk folyamatos. A belterületi csapadékvíz elvezető csatorna rendszer befogadója a társulati kezelésű andrási csatorna.
A belterületen 5 db telepített szivattyúhely van, ahol szükség szerint 5 db telepített szivattyúval történik a belvizek elfolyásának meggyorsítása.
Távlati feladatok:
-
A bel és külterületre vonatkozó komplex jellegű vízgazdálkodási-vízelvezetési tanulmány elkészítése.
-
A földmedrű csatornahálózat burkolásának folytatása a mindenkori pénzügyi lehetőségek függvényében.
-
A meglévő csatornahálózat felújítása, korszerűsítése.
A település belterületén az utóbbi években, 2006. évben volt jelentős belvízkár. A személyi tulajdonú lakás céljára szolgáló ingatlanokban keletkezett károk helyreállításához központi támogatás összege közel 17,7 millió forint volt.
Elektromos energiaellátás
Az energiaellátást az E-ON Rt. biztosítja.
A hálózat rendszere szabadvezetékes. A településen mindenütt biztosítható a villamos energiaellátás. A belterület közvilágítása jó, az új közvilágítási lámpatestek biztosítják a belterület megfelelő megvilágítását.
Megújuló energiaforrások
A közeljövő egyik kiemelt feladata a megújuló energiaforrások (nap, szél, biomassza, stb.) lehetőségének vizsgálata és településen belüli felhasználása.
Gázellátás
A TIGÁZ Rt. 3 bár nyomású gázhálózaton biztosítja a település gázellátását.
Fogyasztói létszám: – lakossági: 475 db
– alapdíjas: 25 db
Gázfogyasztó háztartások aránya: 73,6 %
Gázvezeték rendszere:
-
gerincvezeték hossza: 8,8 km
-
leágazó vezeték hossza: 3,65 km
Vezetékhálózat anyaga: KPE
. A települési szilárd hulladékgyűjtés, szállítás
A települési hulladékokkal kapcsolatos közszolgáltatást az Önkormányzat 24/2005. (XII.2.) számú rendelete szabályozza.
A településen a házi ingatlanoktól, közintézményektől és egyéb helyekről összegyűjtött szilárd hulladékokat a törökszentmiklósi Kommunális Szolgáltató Kft. szállítja el heti egyszeri alkalommal a Kétpói Regionális Hulladéklerakóba.
Szelektív hulladékgyűjtés
A település belterületén két helyen 4-4 frakciós gyűjtősziget van telepítve.
A lakosság háztartásában keletkezett, szelektíven gyűjtött (veszélyes és nem veszélyes) hulladékokat a Remondis Kétpó Kft. által üzemeltetett hulladékudvarokba lehet beszállítani.
A helyi általános iskolában folyamatosan gyűjtik és értékesítik a műanyag flakonokat. Évente kétszer tartanak vas-és papírgyűjtést.
A településről 2007-ben begyűjtött települési szilárd hulladék mennyisége:
– 200301 ? 396180 kg
A 2008-ban keletkezett hulladékok mennyisége a termelők hulladékokkal kapcsolatos adatszolgáltatásai alapján EWC számonként részletezve:
|
Veszélyes hulladék |
Hulladékkód |
Hulladék megnevezése |
Keletkezett mennyiség (kg) |
|
nem |
170504 |
Föld és kövek, amelyek különböznek a 17 05 03-tól |
2000000 (másodlagosan keletkezett) |
|
igen |
150110 |
Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok |
26 |
|
nem |
180104 |
Hulladékok, amelyek gyűjtése és ártalmatlanítása nem kötött speciális követelményekhez a fertőzések elkerülése érdekében (pl. kötszerek, gipszkötés, rongyok, eldobható ruházat, pelenkák) |
1 |
|
nem |
020102 |
Hulladékká vált állati szövetek |
61770 |
A 2008. évre benyújtott hulladékokkal kapcsolatos adatszolgáltatás alapján Tiszatenyőn egy hulladékkezeléssel foglalkozó gazdálkodó szervezet tevékenykedett, a Tiszatenyő község Önkormányzata.
|
A Felügyelőség nyilvántartása alapján a Hulladékgazdálkodási Információs Rendszerben adatszolgáltatásra kötelezettként bejelentett telephelyek |
|||||
|
Éves vagy negyedéves adatszolgáltatás |
Adatszolgáltató ügyfél neve |
Adatszolgáltató székhelyének címe |
Telephely megnevezése |
Telephely települése |
Telephely címe |
|
éves |
Tiszatenyő községi Önkormányzat |
Tiszatenyő, Alkotmány út 26. |
kommunális szilárd hulladéklerakó telep |
Tiszatenyő |
|
|
éves |
Tiszatenyő községi Önkormányzat |
Tiszatenyő, Alkotmány út 26. |
hulladék deponálási hely |
Tiszatenyő |
Dózsa György út |
|
éves |
Deka-Hyb Hústermelő és Értékesítő Kft. |
Ófehértó, Gerebse Tanya 0112/2 hrsz. |
tiszatenyői sertéstelep |
Tiszatenyő |
Jurinák major |
|
éves |
PRO-TEAM Rehabilitációs Közhasznú Társaság |
Nyíregyháza Lujza 4. |
Seprűkötő műhely |
Tiszatenyő |
Felszabadulás u. 40. |
|
éves |
PRO-TEAM Rehabilitációs Közhasznú Társaság |
Nyíregyháza Lujza 4. |
Varroda üzem |
Tiszatenyő |
Köztársaság u. 15/A |
A település közigazgatási területén szennyezett területről, illegális hulladék depóniákról nincs tudomás.
A települési kommunális szilárd hulladék lerakó bezárásra került, a KÖTI-KTV Felügyelőség 272/2009. iktatószámú határozatában adott ki engedélyt a lerakó rekultivációjához.
Települési folyékony hulladék gyűjtése, elszállítása, kezelése
A települési folyékony hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatást az Önkormányzat 26/2004. (XI.1.) számú rendelete szabályozza.
A folyékony hulladékok egyéni szennyvízgyűjtő-aknákba tárolódnak, ahonnan szükség szerint történik a kiszippantás és elszállítás a törökszentmiklósi szennyvíztisztító telepre további kezelésre.
A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése és a tisztítótelep üzembe helyezése után a házi szennyvízgyűjtő aknákat fel kell számolni, különösen azon ingatlanoknál, ahol a szennyvíz az ásott kutakba lett bekötve.
Termelési hulladékok
A termelési nem veszélyes hulladékok kezelése, átmeneti tárolása, ártalmatlanítása, elhelyezése a termelő feladata.
Veszélyes hulladékok
A településen 2007-ben a termelők hulladékokkal kapcsolatos adatszolgáltatásai alapján 26 kg 15110 kódszámú, veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó, vagy azokkal szennyezett csomagolási veszélyes hulladék került nyilvántartásba.
Kiemelten kezelendő hulladékáramok
Fontosabb átvevő telephelyek
1./ Hulladék olajok
Átvevő telephelyek:
-
TERSZOL Szövetkezet (Szolnok, Panel u. 5. sz.)
-
REMONDIS Zrt. Szolnoki Hulladékudvarai
2./ Elemek, akkumulátorok
Átvevő telephelyek:
-
TERSZOL Szövetkezet Szolnoki telephelye.
-
REMONDIS Zrt. Szolnoki hulladékudvarai
3./ Gumiabroncsok
Átvevő telephely
-
REMONDIS Zrt. Szolnoki hulladékudvarai
4./ Elektromos és elektronikai hulladékok
Átvevő telephely
-
REMONDIS Zrt. Szolnoki hulladékudvarai
5./ Állati eredetű hulladékok
A hulladékok gyűjtése és elszállítása nem megoldott. Távlati feladat egy kistérségi állati hulladékok gyűjtésének és elszállításának, feltétel rendszerének megteremtése.
6./ Növényvédő szer maradványok és csomagoló hulladékok
Átvevő telephely
-
TERSZOL Szövetkezet telephelye Szolnok.
Csomagolási hulladékok
Papír és karton, műanyag és üveg csomagolási hulladékok átvevő telephelyek a REMONDIS Zrt. Szolnoki hulladékudvarai.
Hulladékgyűjtő sziget
A településen két helyen 4-4 frakciós gyűjtősziget lett kialakítva.
Dögkút/állati temető
A településen dögkút nem található.
Az állati hullák biztonságos ártalmatlanítása céljából legalább kistérségi szintű állati hullagyűjtő, – elhelyező ? ártalmatlanító és feldolgozó létesítmény telepítése rövid távon szükséges.
Komposztáló
A településen komposztálási lehetőség biztosított.
Települési zöldterület gazdálkodás
Lakókörnyezetünkben mindenképpen fontos feladat az emberi egészség megőrzése és életminőség környezeti feltételeinek javítása. Ennek egyik leghatékonyabb eszköze a növényzet, illetve a települési környezet művi és természeti elemeinek harmónikus, arányos fejlesztése és fenntartása. Ezért a településfejlesztések során az ökológiai szempontok fokozott érvényesítésére van szükség. A település zöldfelületeinek mennyisége, állapota, szerkezete, a fenntartás színvonala jelentős mértékben befolyásolja a település arculatát, a lakosság hangulatát, komfortérzetét, a levegő minőségét, a pihenés lehetőségét. A zöldterületek olyan településszerkezeti elemek, amelyek alapvetően meghatározzák a település lakhatóságát.
Meg kell különböztetni a zöldfelület és a zöldterület fogalmát. Mert míg a zöldfelület az állandóan vagy időszakosan növényzettel fedett, biológiailag aktív felület (erdők, mezőgazdasági területek, kertek, fasorok), addig a zöldterületek olyan összefüggő, közhasználatú, növényzettel fedett területe a település belterületének, amely rövidebb hosszabb időtartamú pihenésre, üdülésre, a település klímájának javítására, szennyeződésének megakadályozására, a település területi tagolására, a településkép javítására, a lakosság fiziológiai, pszichológiai és esztétikai célú kondicionálására alkalmas.
A település külterületének 93%-a 2085 ha mezőgazdasági terület. Erdő területe elenyésző, közel 27 ha. A központi jellegű, település szintű Szent István park állapota kiváló. Játszóterek száma kettő, állapotuk megfelelő.
Távlati feladatok:
-
Védelmi és gazdasági célú erdőtelepítés.
-
A meglévő zöldfelületek minőségének javítása.
-
Bel és külterületeken az utak mentén védőfásítás.
-
A mezőgazdasági művelésre gazdaságosan nem hasznosítható, de erdő telepítésre alkalmas területek mielőbbi erdősítése.
-
Egyéb célú (nyersanyag forrás előállítása) erdőtelepítés.
-
A virágos területek megnövelése.
Környezettudatosság
A mai korban környezetünk ismerete és védelme iránti igény magától értendő emberi jelenség. A nevelést már a gyermekkorban el kell kezdeni. Az ilyen programok megismertetik a környezet, a természet szépségét és jóságát, megőrzésének lehetőségeit. Az általános iskolákban különböző tantárgyakhoz kötve már magasabb szintű környezeti ismeretek elsajátítására kell lehetőséget adni. Közép- és felsőfokú oktatási intézmények a tudás átadásával, a fiatalok magukkal hozott környezet szeretetével környezettudatos ifjúságot képezhetnek. Ismeretterjesztő kiadványok, előadások, média, az idősebbek tapasztalata, példamutatás együttesen alakítja a környezettudatos magatartást.
Környezeti tudatformálás elsődleges színtere:
-
a családi nevelés,
-
óvodai, iskolai nevelés, oktatás, felsőfokú képzés,
-
helyi, civil szervezetek.
A környezeti szemléletformálás annál nagyobb hatékonyságú, minél fiatalabb korban kezdik el. A környezeti nevelés az ismeretközlésen túl az egész személyiség átformálását is jelenti. Az életmód, életforma alapvető megváltoztatásához a szakmai ismereteken túl érzelmi beállítottságra is szükség van, ezért a lehetséges megoldásokra vonatkozó technikai ismereteket is ki kell egészíteni személyiségi motivációkkal.
Fontos szerepet kell szánni a pozitív példák gyakorlati bemutatására, a környezet megőrzése és a fenntarthatóság biztosítása érdekében. A környezeti szemléletformálás és nevelés kritikus szerepet játszik a jövő megalapozásában.
A település általános iskolájában a környezet és a természetvédelem témakört az alábbiak szerint érintik:
Alsó tagozat:
-
osztály évi 37 óra környezetismeret tantárgy
-
osztály évi 37 óra környezetismeret tantárgy
-
osztály évi 55,5 óra környezetismeret tantárgy
-
osztály évi 74 óra környezetismeret tantárgy
Felső tagozat:
-
osztály évi 55,5 óra természetismeret tantárgy
-
osztály évi 74 óra természetismeret tantárgy
7. osztály évi 55,5 óra földrajz tantárgy
-
osztály évi 55,5 óra kémia tantárgy
-
osztály évi 55,5 óra földrajz tantárgy
8. osztály évi 55,5 óra kémia tantárgy
Ezek mellett Pedagógiai Program I. számú melléklete a Környezeti és egészségnevelési program. Rendszeresen megemlékeznek a környezetvédelem jeles napjairól. Ezek keretében vetélkedőt, hulladékgyűjtést, kirándulást szerveznek az általános iskolában.
Fő célkitűzések
-
A környezeti nevelés, szemléletformálás megjelenése az oktatás minden szintjén és formájában az élethosszig tartó tanulás teljes folyamatában
-
Fenntartható termelési eljárások és fogyasztási szokások térnyerése.
-
A környezeti információkat biztosító rendszerek fejlesztése, az információk hatékonyabb terjesztése.
-
A turizmus környezeti hatásainak mérséklése.
Javasolt intézkedések, feladatok:
-
környezetvédelmi tanfolyamok, tréningek indítása,
-
szemléltető és tapasztalatszerző túrák környezetvédelmi bemutatóhelyeken,
-
oktatási segédanyagok készítése,
-
a civil szervezetek bevonása a települési környezetvédelmi program megvalósításába,
-
NAT program szerinti környezetvédelmi oktatás,
-
fenntartható fejlődés elvének tudatosítása,
-
a család szerepének hangsúlyozása,
-
társadalmi szervezetek hatásának, részvételének fejlesztése,
-
média hatása (zöldítése),
-
lakosság tájékoztatása a környezet állapotáról.
Összegzés
Tiszatenyő település legfontosabb átfogó környezeti problémái és értékei
Környezeti problémák:
-
belvíz-veszélyeztetettség,
-
a csapadék időben és térbeli egyenetlen eloszlása,
-
a 4629. jelű Törökszentmiklós-Martfű összekötő út belterület melletti nagy forgalma,
-
a szennyvízcsatorna hálózat kiépítésének hiánya,
-
belterületen a házingatlanoknál nem zárt rendszerű (nem vízzáró) szennyvíz-gyűjtőaknás változatú szennyvíztározás,
-
a külterületen meglévő és esetlegesen nem szakszerűen üzemelő sertéstelep, a nagyobb mértékű hígtrágya elhelyezés,
-
a kül- és belterületen az átfogó rendszerű talajvíz monitoring rendszer hiánya,
-
igen alacsony szintű erdősültség,
-
külterületen az öntöző csatornahálózat hiánya.
Jellemző adottságok, értékek
-
A település kedvező elhelyezkedése, a városokhoz (Törökszentmiklós és Martfű) való közelség.
-
A vasúti közlekedési lehetőség megléte.
-
Kedvező talajtani adottság, széles skálájú szántóföldi növénytermesztési lehetőség.
-
A közelben lévő Martfű és Törökszentmiklós városokban üzemelő ipari létesítmények megléte, foglalkoztatási lehetőség.
Környezetvédelmi prioritások:
-
szennyvízcsatorna hálózat kiépítése, tisztítótelep létesítése,
-
vízrendezés, vízvédelem,
-
talaj védelme,
-
infrastruktúra fejlesztés,
-
korszerű hulladékgazdálkodás,
-
természet és tájvédelem,
-
településkép javítás.
|
TISZATENYŐ község környezeti teljesítményértékelése |
||||
|
Mérőszám |
2008 |
2009 |
2 010 |
Egység |
|
Telephely viszonyítási adatai |
||||
| Alkalmazottak száma | 56 | 60 | 73 |
fő |
| Napi munkaórák száma | 432 | 464 | 560 |
óra/nap |
|
Energia felhasználás |
||||
| Elektromos energia |
137.142 |
108.571 |
110.240 |
Kwh |
| Földgáz |
50.525 |
49.731 |
43.963 |
m3 |
| Elektromos energia költsége |
5.278.000 |
4.368.000 |
5.071.000 |
Ft/év |
| Földgázköltsége |
7.036.000 |
7.465.000 |
5.979.000 |
Ft/év |
| Fajlagos energia felhasználás |
2449 |
1809 |
1510 |
kWh/fő |
| Fajlagos földgáz felhasználás |
902 |
829 |
602 |
kWh/fő |
| Fajlagos energia költség |
94250 |
72800 |
69466 |
Ft/fő |
| Fajlagos földgáz költség |
125642 |
124442 |
81904 |
Ft/fő |
|
Hulladékok |
||||
| Összes keletkezett hulladék |
12.48 |
13.1 |
12.9 |
t |
| Összes hulladék költség |
267977 |
273443 |
271680 |
Ft |
| Fajlagos hulladék |
0.222 |
0.218 |
0.177 |
t/fő |
| Fajlagos hulladék költség |
4785 |
4557 |
3722 |
Ft/fő |
|
Szennyvíz |
||||
| Összes víz felhasználás A |
660 |
710 |
1020 |
m3 |
| Elszállított szennyvíz B |
1040 |
1300 |
2340 |
m3 |
| Arány B/A x 100 = |
158 |
183 |
229 |
% |
| Fajlagos víz felhasználás |
11.78 |
11.83 |
1397 |
m3/fő |
| Fajlagos elszállított szennyvíz |
18.57 |
21.67 |
32 |
m3/fő |
|
Légnemű szennyezés |
||||
| Elektromos áram használatából eredő fajlagos CO2 kibocsátás |
23426 |
19750 |
20130 |
kg/év |
| Gázfelhasználásból eredő fajlagos CO2kibocsátás |
97400 |
86500 |
72710 |
kg/év |
| Gépkocsi használatból eredő fajlagos CO2kibocsátás |
20925 |
19850 |
21800 |
kg/év |
|
Közlekedés |
||||
| Éves futott km (benzin) |
– |
– |
– |
km/év |
| Éves futott km (gázolaj) |
21310 |
19700 |
23800 |
km/év |
| Gépjárműpark átlagos fogyasztása (gázolaj) |
10 |
10 |
10 |
l/100km |
| Fajlagos futott km |
381 |
328 |
326 |
Km/fő |
| Fajlagos fogyasztása (benzin) |
– |
– |
– |
l/fő |
| Fajlagos fogyasztása (gázolaj) |
38.1 |
32.8 |
32.6 |
l/fő |
| Ingázók száma |
3 |
4 |
4 |
fő |
| fajlagos ingázó szám |
5.4 |
6.6 |
5.4 |
% |
| Összes utas km (becsült) |
1800 |
2400 |
2400 |
km/év |
| Fajlagos utas km (becsült) |
32.14 |
40 |
32.87 |
km/fő |
|
Terület |
||||
| Zöld terület nagysága |
84500 |
84500 |
84500 |
m2 |
| Fajlagos zöld terület |
1509 |
1408 |
1156 |
m2/fő |
| Önkéntes gondozásba vett terület |
47000 |
51000 |
58000 |
m2 |
| Fajlagos m2/m2x100 |
55.6 |
60.4 |
68.6 |
% |
| Légszennyező |
Kibocsátás (g/km) |
Futott Km/év |
Összes kibocsátás (kg/év) |
|||||||||
|
2008 |
2009 |
2010 |
2008 |
2009 |
2010 |
|||||||
|
Szállítás benzin üzemű gépkocsival |
Co2 |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
||||
|
Nox |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
— |
|||||
|
Co |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
|||||
|
Szállítás gázolaj üzemű gépkocsival |
Co2 |
837 |
21310 |
19700 |
23800 |
17836 |
16488 |
19920 |
||||
|
Nox |
19 |
405 |
374 |
252 |
||||||||
|
Co |
3 |
63 |
59 |
71 |
||||||||
|
Ingázásból adódó légszennyezés (becsült) |
Co2 |
837 |
2400 |
1506 |
2008 |
2008 |
||||||
|
Nox |
19 |
1800 |
2400 |
34 |
45 |
45 |
||||||
|
Co |
3 |
5.4 |
7.2 |
7.2 |
||||||||
|
Földgáz fogyasztásból eredő kibocsátások |
||||||||||||
|
Légszennyező |
Kibocsátás (g/m3) |
Fogyasztás m3 |
Légszennyezés Kg |
|||||||||
|
2008 |
2009 |
2010 |
2008 |
2009 |
2010 |
|||||||
|
Üvegház hatás |
Co2 |
1879 |
50525 |
49731 |
43963 |
94936 |
93445 |
82606 |
||||
|
Szmog |
Nox |
3 |
151 |
149 |
132 |
|||||||
|
Savas eső |
Co |
0.0270 |
1.36 |
1.34 |
1.19 |
|||||||
Tiszatenyő Község Önkormányzatának környezeti teljesítményértékelése saját belső erőforrásból valósult meg.
