Településünkről

Tiszatenyő polgármestereként köszöntöm a Tisztelt Olvasót!

Településünk Jász-Nagykun-Szolnok megyében található, és az Észak-alföldi Régió része. Tiszatenyő a Tiszától keletre, Törökszentmiklós közvetlen szomszédságában, a Törökszentmiklós-Martfű összekötő út mentén terül el. A Szolnok-Arad, illetve a Szolnok-Szentes villamosított vasútvonal elágazásánál fekszik. A helység vasúton, közúton egyaránt jól megközelíthető. Önkormányzatunk fő feladatának tekinti meglévő értékeink megőrzését és karbantartását, valamint igyekszünk minden lehetőséget kihasználva elősegíteni településünk fejlődését. Nem elég a munkát elvégezni, annak eredményeiről tájékoztatni kell a lakosságot és tágabb környezetünket. Ennek egyik kiemelt eszközének tekintem településünk honlapját, amely rövid áttekintést nyújt Tiszatenyő történetéről, intézményeinkről, önkormányzatunk munkájáról.

Tiszatenyő jövőjét meghatározó főbb lehetőségek elsősorban a mezőgazdaságban és a falusi turizmusban rejlenek. A nagyvárosok közelsége magában rejti azt a lehetőséget, hogy településünk tisztaságával, nyugalmával egy pihenőövezetté váljon.

Dolgos, szorgos nép lakja községünket, bízunk önmagunkban, munkánk megbecsülésében.

Kérem, látogasson el hozzánk!

Tisztelettel:

Mező József
polgármester

Elhelyezkedés

Tiszatenyő a Tiszától keletre, Törökszentmiklós közvetlen szomszédságában, a Törökszentmiklós-Martfű összekötő út mentén terül el. A Szolnok-Arad, illetve a Szolnok-Szentes villamosított vasútvonal elágazásánál fekszik. A helység vasúton, közúton egyaránt jól megközelíthető, közlekedési viszonyai átlagosak. Délen Kengyel, nyugaton Szajol a szomszédja, s több város: Törökszentmiklós, Szolnok, Martfű, Mezőtúr található elérhető közelségben, húsz kilométeres körzeten belül.

Nagyobb térkép

Településtörténete

Tenyő 1950. február 15-én lett önálló községgé, s ekkor változott meg a neve Pusztatenyőről Tiszatenyőre. A település a Nagyatádi-féle földreform nyomán nyerte el arculatát. 1925-ben a Léderer-testvérek birtokából megváltott 50 kh földön 176, egy évvel később pedig 80 házhelyet osztottak ki. A juttatásban részesülők jelentős része világháborús hadirokkant vagy hadiözvegy volt.

1927 elején már 45, az év végére már közel 110 ház állt. A település mai határa csak kisebb részét teszi ki a korábbi nagytenyői pusztának. Eredeti központja uradalmi major volt, cselédházakkal. Később szórt tanyás falu lett, amelynek belső magját szabályos tervezésű utcák, házak, telkek alkották. Tornác nélküli lakóházak, kis gazdasági udvar, apró melléképületek jellemzik a portákat.

A település a török időkben, majd a Rákóczi-féle szabadságharcban is elnéptelenedett. 1203-tól kezdve a császári zsoldban álló rácok a vidéket több alkalommal is végigdúlták. Újranépesedése az 1720-as években lendült fel, amikor is a közeli Törökszentmiklósról érkeztek az első lakók, az akkor már az Almásyak tulajdonában lévő területre. Tenyő fejlődésének a XIX. század közepén megindult nagy arányú vasútépítés adott lendületet. A Szolnok-Arad vasút 1858-ban, 1885-ben pedig a Szolnok-Szentes vonal készült el. A tenyői uradalmat két keskeny nyomtávú vasút kapcsolta be a közlekedésbe.
Tiszatenyő gazdaságában kezdettől fogva a mezőgazdaság játszotta a főszerepet. A lakosság döntő többsége a földből élt. A településen az ipart hosszú ideig csak az uradalmi majorok mesterei jelentették. 1950 előtt mindössze egy artézi kútja volt, a vasútállomáson. 1959-ben fúrtak új artézi kutat, de 1960-ban még egy lakás sem volt vezetékes.
A település közigazgatási területe 2359 ha a népesség 1970 fő, a község lakásállománya 667 db lakás. Az alapinfrastruktúra ellátottságunk jó, a vezetékes ivóvíz és elektromos energia ellátottság 100 %-os az otthonok 85 %-ban a vezetékes gáz, 73 %-ban a telefon ellátottság biztosított. A belterületi utak 95 %-a szilárd burkolatú.
A település lakossága számára az alapellátásokat – oktatás, egészségügy, szociális ellátás, közművelődés – az önkormányzat intézményeinek működtetésével biztosítja.
A legkisebbekről való gondoskodást az 1990-ben épült 80 személyes óvoda felkészült óvodapedagógusokkal látja el.
Az első iskolát az 1920-as évek végén építették. Az idő tájt százötven nebulót tanított három pedagógus. Mivel a régi épület elavult, új, nyolc tantermes iskolát építettek, amelyet 2000. szeptemberében vehettek birtokukba a diákok, és 2001. május végére elkészült a tornaterem is. Így az iskola a harmadik évezred kihívásainak megfelelve várja az iskoláskorú gyermekeket magas színvonalon biztosítva a helyben tanulás lehetőségét.
Tiszatenyőn nem kell attól félni, hogy elnéptelenedik az iskola, évente 25-30 gyermek születik. A lélekszám stagnál a községben, a 65 éven felüliek száma nem sokkal haladja meg a kétszázat. A legnépesebb korosztály az aktív korúaké.
A napközis ellátás is biztosított, a település 500 adagos konyhával rendelkezik. A lakosság betegségmegelőzési és gyógyító alapellátását 1 családorvos, védőnő és beteggondozó biztosítja.
A szociális alapellátás fejlesztését szolgálja a nappali ellátást nyújtó Idősek Klubja.
A községi Művelődési Ház 1938-ban épült, melyet az 1980-as évek közepén felújítottak és egy nagyteremmel megtoldottak. 2001-ben életveszélyessé vált az épület, ezért a Napközi Otthonba / Kossuth út 13. szám / költözött.
2002. tavaszán megnyílt a Faluház, melyet a településünk Hagyományőrző Csoportja rendezett be. A település kulturális életében fontos szerepet játszik a Búza Virág Népdalkör és a Kaiser Pelikán Tánccsoport.
Tiszatenyő sportegyesülete több szakosztályt működtet, a legsikeresebben a labdarúgók szerepelnek.
Az elmúlt évtizedtől kezdődően hagyományteremtő módon minden év októberében megtartjuk a falunapot, ahová sok szeretettel várunk minden érdeklődőt.
Dolgos, szorgos nép lakja a községet, bízunk önmagunkban, munkánk megbecsülésében. A porták takarosak, gondozottak, igazi falusi nyugalom, csend fogadja a látogatókat.